January 1, 2020

July 17, 2019

May 4, 2019

December 14, 2018

Please reload

Legfrissebb bejegyzés

Utánpótlás: beszélgetés Bogival

October 13, 2019

Varga Boglárka éppen fél éve tagja az Utánpótlás csapatunknak, és nagyon élvezi az Amazon-életet! A pénteki edzése előtt leültünk beszélgetni arról, milyen volt számára ez a hat hónap, és milyen érzés velünk játszania.

 

 

K: Szia, Bogi! Én Krisz vagyok a felnőtt versenycsapatból. Bemutatkoznál nekem röviden, kérlek?

B: Szia! Hát, tizenhárom éves vagyok. Nagyon szeretek zenét hallgatni, sokat festek és rajzolok…

K: Oh, festesz? 

B: Igen, és nagyon változó, hogy miket. A kezemre szoktam, meg van egy szekrényem, amit már teljesen lefestettem.

K: Akkor ez nem egy szokványos dolog, hogy fogsz egy papírt, vagy egy vásznat, ugye?

B: Nem, lapra nem szeretek festeni. Meg szoktam deszkázni is! 

K: Ez nagyon klassz és menő! Honnan jöttek az ötletek?

B: A deszkázás az a netről jött, a barátnőim is deszkáztak, és fotózni is nagyon szeretek. Amúgy a Kardosba járok iskolába, Szigetszentmiklóson.

K: Az eléggé messze van, onnan jársz be ide, edzésre?

B: Igen, körülbelül ötven perc alatt beérek, mikor nincs dugó.

K: Ha ez ilyen messze van tőled, miért pont ez a Sportegyesület tetszett meg?

B: Rami mondta, hogy tök jól focizok, és ő akkor már ide járt, és mondta, hogy próbáljam ki, mivel én is szeretem.

K: Tehát Rami az osztálytársad? Akkor ez egy személyes ajánlás volt, és nem a neten láttál minket, vagy máshol?

B: Nem, eddig nem igazán tudtam, hogy vannak ilyen Sportegyesületek a “közelben”. Csak a suliban sportoltam. Alsóban kéziztem, nagyjából egy hónapig, de azt nem bírtam, sehogy sem, egyáltalán nem tetszett. Aztán harmadiktól kezdtem el focizni a tesiórákon.

K: És itt miért szeretsz focizni, milyen ez a csapat?

B: Nagyon jó, nagyon kedvelem a lányokat! Aranyosak, és jó fejek, és befogadóak. 

K: Akkor könnyű volt beilleszkedni? Hogy érezted magad, amikor először voltál itt? 

B: Igen, könnyű volt! Mikor először jöttem ide, az fura volt, mert a sulin kívül még egyszer sem voltam ilyen “külön” edzésen. Izgatott voltam, de Rami sok jót mondott erről az egészről, szóval annyira nem féltem. És itt könnyű barátkozni! 

 

 

K: Nagyon vigyorogsz, látszik, hogy ennek nagyon örülsz. A szüleid is örülnek, hogy ide jársz? 

B: Apum igen, anyum kevésbé, mert kék-zöld foltokkal vagyok tele. Ez nem tetszik neki, de hát ilyen a foci, megerősödik az ember. Apukám foci mániás, most büszke rám! Anyukám annak örül, hogy végre sportolok valamit, rendszeresen, mert az fontos, hogy mozogjunk.

K: Miért fontos? Jobban érzed magadat tőle?

B: Sokkal! Ha nem jövök el, kicsit bűntudatom van, magam és a csapat miatt is. Olyankor rossz kedvem van és hiányzik. Edzésről általában úgy megyek haza, hogy jobb a kedvem, mint előtte volt. A lányok és a mozgás feldobják a hangulatomat! 

K: Hetente hányszor edzel?

B: Kétszer, és most lesz egy harmadik, fakultatív edzés, amire lehet jelentkezni. Szerintem fogok rá járni, ha a suli mellett belefér. Van sok minden, amiben javulni akarok, és ez egy technikai edzés, ahol lehet ezért tenni. Az is tetszik, hogy ezen a fakultatívon másokat is megismerhetünk, mert nem csak az Utánpótlás játékosok fognak rá járni, és közben más edzővel is találkozhatunk, aki szintén tud segíteni. 

K: És mit szólsz a bajnoksághoz, amiben az Utánpótlás csapatunk szerepel? Voltál már mérkőzésen? 

B: Az eddigi kettőn, igen. Ez most nagyon nehéz, sok gólt kapunk, az egész új, viszont,... nem tudom, hogy baj-e, de legtöbbször nevetünk az öltözőben. Nem leszünk szomorúak, inkább kicsit kifigurázzuk magunkat...

K: Nyugi, szerintem nem baj, ha tudunk magunkon nevetni, sőt sokat számít. És miről szoktatok beszélni a meccsek után?

B: Meg szoktuk beszélni, hogy min kéne javítani, hogy kinek mire kellene jobban odafigyelni. Edzéseken szoktuk gyakorolni, kinek hova kellene állnia, hogy jobban menjen a védekezés és a támadás. Azért komolyak a céljaink!

 

 

K: Sose lehet tudni, mit hoz a jövő, de jelen pillanatban mit gondolsz: ebben a közösségben és Sportegyesületben el tudod képzelni magadat, akár évek múlva is?

B: Amúgy igen! Sokat számít a közösség. Gergő mindig érdeklődik, hogy milyen volt a napunk, hogy vagyunk? Úgy érzem, figyelnek rám a többiek, és ő is. Ez hozzáad ahhoz, hogy mennyire szeretem ezt a csapatot.

K: És Gergő hogyan tart edzést?

B: Szeretem Gergőt! Mikor elrontunk valamit, nem kiabálja le a fejünket, hanem megállít mindenkit, és elmondja, hogyan kellene csinálni. Meg motivál minket, főleg meccseken.

K: Ez szuper! És tartottál ettől a beszélgetéstől?

B: Fuh, nem, csak nem szeretek magamról beszélni.

K: Megkérdezhetem, hogy miért?

B: Talán, mert kicsit önbizalom hiányos vagyok... 

K: Azért nálunk egy kicsit kinyílsz, nem?

B: De! Itt nagyon! 

K: Ezzel pontosan ugyanígy vagyok. Az emberek miatt? 

B: A lányok miatt! Meg Gergő is közvetlen. Itt merek önmagam lenni. Elfogadóak és kedvesek az emberek. Csak fél éve vagyok itt, de mintha jobban ismernének engem, például, az osztálytársaimhoz képest.

K: Mondjuk, ide eleve úgy jársz, hogy összehoz a többiekkel egy közös érdeklődési kör, ezért könnyebb megtalálni a közös hangot. Nézzük csak, ha össze kellene foglalnunk most mindezt, és be kellene mutatnod magadat szavakkal, miket választanál? Ki vagy te?

B: Ez nagyon nehéz,... de a festés jut eszembe! Szóval, festő. Fotós. Deszkás! 

K: Hm. Focista...?

B: Igen! Focista vagyok!

 

Hajrá Amazonok! :) 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Please reload

Korábbi bejegyzések